2009. február 17., kedd

Ok

Mindennek oka van, és minden összefügg. De miért? talán nem is lényeges...
Folyamatosan, olyan meglepő jeleket kapok, amik azt sugalják, hogy erősnek kell maradjak, holott nem érzem úgy, hogy erő lenne bennem.
Elvesztettem eddigi életem, "minden egész eltörött", helyette most épül egy új.
Egy olyan emberke lépett be az életembe, akiről nem is hittem, hogy létezik. Megért. De nem úgy, mint mások. Inkább úgyfogalmaznék: "átért", átérez. Hihetetlen érzés. Nem kell játszani, nem kell elnyomni. Nagyon nagy erőt ad, pedig sose gondoltam, hogy találok ilyet. Nem érzem, hogy felsőbbrendű lenne, nem érzem, hogy hazudik, hanem csak azt érzem, hogy olyan, mint én. Elveszett, őszínte, és reménykedő. Végre nem érzem azt, hogy csak én "panaszkodok", beszélek az érzelmeimről, még a másik zárkozott, és alig árul el dolgokat. Most sok olyan dolog van, amit csak nekem mond el, amit csak én tudok, és ez nekem akkora szó, hogy szerintem nem is gondolja mit adott ezzel. Valahol még félek csalódástól, de fele annyira se, mint eddig. Mert most már én is Titok örző vagyok. Megengedte, hogy belelássak életébe. Segit és én is segitek.
Imádom az eddigi barátaimat is, mert tényleg mellettem álltak a sok szarba, segitenek, szeretnek, de most inkább lelki társra leltem, mint barátra. Csodálatos érzés.
Aztán mostanába , egyre többen beszélnek nekem a Szeretről és Istenről.
Ma adományoztam a JEHOVÁKnak, pedig akkora csalódást okoztak bennem, hogy nem hittem volna, hogy szóba fogok még állni velük. És tessék, rá kellett ébrednem, hogy minden ember más, függetlenül attól, hogy milyen csoportba, vallásba vagy bármilyen besorolásba tartozik. Nagyon jót beszélgettem velük, minden kötöttség nélkül.
Valahogy itt ülök most és elmélkedek a miérteken, és talán minden azért van h jobb ember legyek.
Itt van az Álmom, a visszatérő. Mindig úgyanaz. És rákellett jönnöm, hogy nem véletlen ez se. Fel kell készülnöm egy olyan lelkierőre, és tisztulásra, hogyha az álmom valósággá válik, tudjak odaállni, minden EGO és önzés nélkül. Mert oka van annak a köteléknek, amit az álom mutat.
Nagyon nagyon fáj minden este úgyanazt hallani, végignézni, és mégis valahol tudom, hogy fájnia kell és ott a másik oldal is: Nem véletlenül nálam köt ki minden éjjel.
HIszem, hogy van egy "szellemvilág", egy másik sík, hol mindenki összeköttetésben áll másikkal a tudatalatt, és oka van ezeknek a dolgoknak.
Nem gondolhatom, hogy megbolondultam, pedig sokszor ezt érzem. Ezek nem lehetnek véletlen dolgok. Bár sajnos ezt igazán senki nem érti, és mindenki örültnek néz, holott, áhh nem is tudom.
Szerintem nem véletlen...

1 megjegyzés:

vajasandi írta...

imádlak a fenti gondolataid-érzéseidért, basszus!!!